#SzólNékedAzIttMagyarul

A reformáció az egyetemes európai és a magyar történelem megkerülhetetlen része. Egyszerre hitéleti és kulturális paradigmaváltásként jelent meg 500 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én, Wittenbergben, Luther Márton legközismertebb gesztusában, a 95 pont vártemplom kapujára történt kiszögezésében. Luther gesztusa – melyet sok más legendás prédikátor, így Kálvin, Zwingli, Melanchthon és társaik hasonlóan újító és progresszív cselekedetei követtek – hatással bírt az egyházi megújuláson túl a társadalmi, művészeti, gazdasági élet szinte minden rétegére.

Ám nekünk, magyaroknak, a hazai hatástörténet is legalább ilyen jelentős, elég ha Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Károli Gáspár, Méliusz Juhász Péter, Szenczi Molnár Albert vagy éppen Sylvester János életművére gondolunk. „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem.” Illyés Gyula e két mondatában minden benne van, ha át akarjuk érezni a nemzeti identitásunkhoz is erőteljesen hozzájáruló reformáció hazai jelentőségét.

A reformáció legnagyszerűbb hatása a magyar kultúra alakulására – elsősorban Sylvester János Újszövetség-fordítása, majd a Károli-biblia nyomán – a magyar nyelv, később a magyar irodalmi nyelv térnyerése, megtermékenyítése volt. Feltétlenül meg akartuk jeleníteni az első, európai léptékű gesztust a maga radikalitásában. Luther ugyan nem az egyetlen, hanem „csak” az egyik legfontosabb reformátor volt, de kétségtelenül a legelső. 95 tézise méltó arra, hogy az emlékezés formai keretéül szolgáljon. Koncepciónkban 95 darab 49x49x8 cm-es finombeton lapot képzeltünk el, amelyeket a Kálvin tér különböző pontjaiból kiemelt ún. K-kövek helyére illesztettünk.

E betonelemek felületére minden esetben két idézet került, a legnagyobb reformátoroktól (Luthertől, Kálvintól, Zwinglitől, Melanchthontól és társaiktól) származó egy-egy gondolat, valamint egy magyar, a lehető legtágabban értelmezett reformáció-vonatkozású idézet. Meg akartuk jeleníteni a reformáció hallatlanul gazdag, magyar vonatkozású eredményeit is, ehhez költők, írók, prédikátorok, egyházi és világi személyek gondolatait, szavait és mondatait hívva segítségül. A két szöveg (egyetemes és magyar, szakrális és világi) együttesen fejezik ki a reformáció globális és lokális hatását. A kiválasztott idézetek egyike sem haladja meg egy átlagos SMS vagy tweet hosszúságát, más szóval az installáció igyekszik elérni napjaink figyelemhiányos, rohanó befogadóját is.

Úgy szerettünk volna hatást elérni, hogy – miképp az egyház belső folyamatait katalizáló reformátor elődeink téziseikkel, prédikációikkal, disputáikkal – apró, de határozott és fontos változtatást hajtunk végre a kijelölt helyszínen.

A fővárosi Kálvin tér fontos és jó helyszín. Kézenfekvő kapcsolódásán túl (a hazai reformátusság budapesti főtemplomának névadó helyszíne) kiváló abból a szempontból is, hogy nagy forgalmat bonyolít le, amely forgalom jelentős része fiatalokból áll. Tömegközlekedési csomópont-voltán túl közvetlen közelében helyezkednek el egyetemek, könyvtárak, múzeumok. A helyszín forgalmassága és köztérépítészeti zsúfoltsága miatt installációnk nem a térsíkból emelkedik ki. Fizikai és szellemi okokból egyaránt a tér járófelületének válik elválaszthatatlan részévé.

Beavatkozásunk – figyelembe véve a téri fizikai adottságait is – igyekezett a tér egészére vonatkozni, annak legforgalmasabb pontjaira koncentrálni az installáció legnagyobb részét.

A beépített kövek a Kálvin téren látható térburkolat-elemek, azaz a gyártmány „K-kövek” geometriai méreteit, és legfőbb műszaki tulajdonságait követik. A finombeton elemek kiöntése után először savmarással jött létre a feliratok plasztikája, majd festéssel váltak kellőképp kontrasztossá az idézetek és szerzőik. A gyártástechnológia a tipográfiára is kihatott, amennyiben meghatározott egy minimális betűméretet, illetve szükségessé tette egyes, zárt betűformák kinyitását.

A grafikai stílus kialakításánál a reformáció szellemiségéből következő puritanizmus volt az elsődleges irányelv. Ennek megfelelően visszafogott szín- és formahasználattal próbáltuk meg a tartalmat állítani középpontba. A tipográfiai koncepció is csak a legszükségesebbekre szorítkozik, ezzel együtt azonban fontosnak tartottuk, hogy egy klasszikus arányrendszerű és egy kortárs formanyelvet használó betűtípus ütköztetésével jelezzük az idézetpár tagjainak eltérő eredetét. Az installáció arculati rendszerébe illeszkedő, reszponzív honlap lehetőséget nyújt a megidézett gondolatokkal való behatóbb ismerkedésre: ez egy térkép- és listanézetben is megjeleníthető, kereshető adatbázis, amely az idézetek részletes bibliográfiai adatait tartalmazza. Ezen kívül tartalmaz egy részletes projektleírást, felületet biztosít az örökbefogadott kövek útjának követésére, valamint az installációval kapcsolatos visszhangok összegyűjtésére.

A Kálvin tér súlypontjában magyar, német és angol nyelven 1-1, a K-kövekkel megegyező alapterületű, de ugyanannyit a térsíkból kiemelt finombeton „sztélét” helyeztünk el, az installációt lényegi koncepcióját magába sűrítő 2-2 mondattal: „A reformáció első, szimbolikus gesztusát, Luther Márton 95 tételének a wittenbergi vártemplom kapujára történt kiszögezését számos további követte. A körülöttünk látható installáció 95 emlékkövén egy-egy idézetpár szerepel: a fél évezreddel ezelőtti reformátoroknak és a magyar kultúra egykori és mai formálóinak összefonódó gondolatai olvashatók rajtuk.”

Olyan térbeli megemlékezést javaslunk, amely nem merül ki önmaga egyszeri felavatásában. Nem csupán azok részesülnek benne, akik az egy év alatt áthaladnak a Kálvin téren: a 95 elem mindegyikének másolatát „örökbe fogadhatják” közintézmények és az ország határain belül vagy kívül működő, magyar protestáns közösségek. Alig egy évvel az installáció felállítása után azt egy az ország, és a magyarok lakta szomszédos területek 95 pontján, maradandóan felálló, hatalmas kiterjedésű emlékmű váltja majd fel, mely immár az emlékévre magára is utal, arra is emlékezik.